#903
A lópaci kukiját az egész világ popójába.
Nekem asszem most lett nagyon elegem.
#902
#901
Épp ideje befejezni az egyetemi tanulmányaimat. Kifogytak a kiemelőfilceim.
Igen, az utolsó vizsgám jegyzetein múltak ki.
#900
Haha, cikkcím egy honlapon: Segítség, randizok a férjemmel.
Én meg azon aggódok, hogy egyáltalán megismerjük-e még egymást :D
Hát, majd a reptéren kiderül nemsokára.
#899
Na, hát akkor az elsőn túlvagyunk, már csak 599 van hátra ;)
#898
#897
Az új kezdet kezdete elkezdődött.
A változás jó, a változás jó, a változás jóóó...
Ez a nap más, mint a többi ezt te is jól tudod
Nemrég lett vége a leánybúcsúmnak.
Szerintem jó volt, én jól éreztem magam, remélem a többiek is.
Szerencsére nem voltak vicces játékok, csak tiltott szavak meg felesek :D
Nagyon fura. Nem gondoltam, hogy én leszek a nemtúlsokadik (2.) a csapatból. Bárkire hamarabb fogadtam volna inkább.
Áh, öregszem. Felelősségteljesnek meg felnőttesnek meg majdnemanyukásnak kéne lennem.
Ehelyett én narancssárga tornacipővel rugdosott kövekről álmodok.
Meg néha Legoról is.
Szörnyen éretlen vagyok. Vagy annyira nem is. Tudja a fene.
7 nap
Ennyi. Aztán hivatalosan is kivonnak a húspiacról.
Egy hét múlva összeházasodunk.
Durva.
De ma LÁNYBÚCSÚ! :D
Van szép rózsaszínszívecskés tiarám meg a Hugom és a barátnőim is szervezkednek a hátam mögött...
Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz a buli.
#894
Azt hiszem, ki kell dobnom az acélbetétes bakancsom meg a narancssárga tornacipőm. :(
De ha nagy leszek, és lesz munkám, akkor majd veszek másikat.
Ne haragudjatok cipőcskéim, de a konténer meg a bőrönd kicsi, és amúgy is majdnemharminc vagyok, nem pedig tizenéves :((
#893
A többi bloggerlányok mind félnek valamitől.
Én nem.
Csak ejtőernyőzök, de az ernyő nálad van, én csak zuhanok.
Vakmerőség?
Talán.
Vagy bizalom.
#892
A férjhezmenés jó része egyébként szerintem a lánybúcsú(k)
meg a viszonylag biztos szexpartner.
:)
De ne higgyetek nekem, még csak először csinálom.
#891
3 hete szervezem az esküvőt, ami 2 hét múlva lesz, de már érzem, hogy miért tart 1 évig egy átlagos jegyesség...
#890
Eddig mindenki azt kérdezte, hogy
nem pánikolok-e egy kicsit?
Hát, örömmel jelenthetem, hogy most már de.
Nagyon.
#888
Hetek óta ez az első szabad szombat estém.
Egyedül, nyugiban.
A legjobb lenne haladni a fontos, határidős dolgaimmal, de én legszívesebben valami mesét vagy sorit néznék, bambulnék ki a fejemből, és nem gondolnék semmire.
Főleg nem esküvőre, egyetemre vagy munkára.
#887
A tegnapi és a ma hajnali történések csak megerősítették bennem, hogy ebben az országban csak nagyon speciális körülmények között érdemes élni.
Amúgy nem.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy.... ?
De nem. Akkor sem, ha tiszteled az összes hülye törvényüket, és megpróbálsz normálisan együttműködni, együttélni.
Felesleges.
Valami bajuk mindenképp lesz veled.
Nem tudod jól csinálni.
Inkább lépj le, és rohadjanak bele a faszságaikba.
Mert megérdemlik.
És Te is.
Néha nekem is lehet szerencsém, ugye?
Egyelőre úgy néz ki, hogy a csillagok/Sors/Univerzum/Isten(ek) szeretnek az új évben tanulmányi szempontból.
Szóval légyszi, légyszi maradjon így júliusig. Megígérem, hogy tökjó leszek, örökké, egész életemben, csak ezen a hátra lévő 20 krediten meg a diplomamunkán legyek túl sikeresen, szerencsésen, maradandó károsodás és idegösszeomlás nélkül.
#885
#884
A karácsonyt és az elmúlt napokat családjaink és barátaink meglátogatásával töltöttük, nagyon jó, nyugis időszak volt.
Csak az a kár, hogy mihelyst elmúlik holnap a másnap, vissza kell ugrani a mókuskerékbe, és csinálni tovább mindent szépen, ügyesen.
Lássuk csak... még ebből a félévből van 2 vizsgám, a következőben még 1 + záróvizsga és egyéb járulékos finomságok, és véééégre vége.
